Hogyan számoljuk ki egy túra időszükségletét?

“Mikor érünk már oda? Mikor érünk majd haza?” – gyakran elhangzó kérdések ezek egy túracsoport tagjaitól, a túravezető felé. Még akkor is ha a túrakiírásban mindez benne szerepelt. Ráadásul ha csak szűkebb körben szervezett hobbi-kirándulásról van szó, az azt szervező gyakran nem is tudja kiszámolni, pontosan mennyi idő szükséges ahhoz az útvonalhoz amit kinézett.

 

Időhöz útvonalat, vagy útvonalhoz időt?

Egyértelműen az első, már amennyiben nem közösségi eseményról van szó (például teljesítménytúra), hanem saját szervezésűről. Első lépésként mérjük fel, mennyi a rendelkezésre álló időnk, amelyet tisztán a gyaloglásra (az út megtételére) tudunk fordítani. Ebbe semmiképp ne számoljuk bele az oda- és visszautazásra szánt időt, és vegyük figyelembe az adott évszak sajátosságait (világos órák száma). Ez főként télen fontos, mert ha a kiinduló pontra jutás után már világosban tudunk is indulni, a végén is világosban kell majd érkeznünk a célponthoz, utána a visszautazás természetesen lehet már sötétben is.

Mekkora távolság tehető meg adott idő alatt?

Erre teljesen egzakt válasz nem adható, nagyon sok körülmény befolyásolhatja, ez a kis tudáasnyag pont erről szól. Átlagos felkészültségű felnőttek esetében, nem szélsőséges terep- és időjárási viszonyok között, közepes (3-10 fő) létszám esetében óránként 2,5 – 3 km megtételét lehet feltételezni, ebbe már beleértve a szükséges megállásokat és egyéb tevékenységeket. Tehát ha egy reggel 9 órás indulás és délután 5 órai érkezés a cél, akkor egy kb. 22-23 km-es túraútvonal a legideálisabb.

 

Mi befolyásolja a haladási sebességet?

Nagyon-nagyon sok minden, és a túravezető a szervezett túrák tapasztalatából ezeket sorra ismeri fel, és építi be a következő túrák tervezésébe. Nézzük a legfontosabb tényezőket:

  • évszakfüggő terepviszonyok
  • helyszínfüggő terepviszonyok
  • túracsoport összetétele
  • túracsoport nagysága
  • útba eső látnivalók
  • időjárás

Ezeket a tényezőket érdemes mind sorra venni, és legalább egyszer átgondolni hogy az adott tényező mennyire módosíthatja a tervezett haladást, ezáltal pedig a lehetséges megtett távolságot.

 

Hogyan számolható ki a tervezett túra időszükséglete?

Összegezve az eddigieket, nézzük a konkrét lépéseket:

  1. Számoljuk ki, hogy a túra tervezett napján, ismerve a tervezett kiinduló és végpontot, mennyi maximális idő áll rendelkezésünkre.
  2. Ehhez az időhöz vegyünk egy feltételezett maximum távolságot, amelyet ne lépjünk túl, kevesebb természetesen lehet.
  3. Készítsünk egy útvonaltervet, az előző pontban kiszámolt távolságot figyelembe véve
  4. Számoljuk ki most már a konkrét útvonaltervhez szükséges tényleges időszükségletet

Az időszükséglet kiszámításához a leírt útvonal két alapadata az első kiindulási pont:

  • a túraútvonal távolsága
  • a túraútvonal szintemelkedése

A számításhoz mindenképp szükséges tudnunk hogy kinek tervezzük a túrát. Felnőtt (18-55) év közötti csoport esetében 4 km/h haladási sebességgel lehet számolni. Kisebb gyerekek és idősebb korosztály esetében természetesen lassabb tempót kell tervezni. A szintemelkedést egy 100 méterenkénti plusz 10 perccel szoktuk figyelembe venni.

Terepviszonyok: itt válasszuk külön az időjárástól vagy az évszaktól függő, és attól független körülményeket. Ami lassíthatja a haladást:

  • jelentősebb (> 2 cm) hóréteg
  • tavaszi hóolvadás, vagy jelentősebb esőzések utáni sár
  • nagyon ritkán járt, benőtt, bozótos, aljnövényzetes utak (főként nyári időszakban)

Ezektől függetlenük szintén lassabb haladásra kell számítani, ha az útvonalnak olyan szakasza van, ahol az emelkedés vagy a süllyedés (hegy- vagy völgymenet) az átlagosnál meredekebb. Ez több mint 70 méter szintkülönbséget jelent 1 km-en belül. És szintén lassabb haladást feltételez, ha a csoportnak folyamatosan kis szélességű ösvényeken, egyes oszlopban kell haladnia.

Túracsoport: kevesebb emberrel könnyebb a haladás, azon egyszerű oknál fogva mert kevesebb egyedi ok (ruházat igazítás, fotózás, eü. igények, stb.) lesz a megállásra. Az észlelhetően több időszükséglet 10 fő felett szokott jelentkezni, 20 fő feletti csoportnál akár a +10% is nyugodtan beleszámolható. Szintén nem mindegy a csoport összetétele: tapasztaltabb és összeszokottabb társaság jobban halad, míg kezdő csoport esetében lassabb tempót kell feltételezni.

Látnivalók: egy jó túra ismérve, hogy sok látnivalót tartalmaz. A látnivalók ugyanakkor egyet jelentenek a megállással, így a plusz menetidővel. Gondosan tervezzük meg, hogy mikor mennyi időre lesz szükség, és érdemes előre megtervezni hogy valamelyik alkalommal a szükséges ebéd- vagy uzsonnaszünetet is beiktassuk.

Időjárás: két olyan időjárási tényező van, amely lassíthatja a haladást egy átlagos túracsoport esetében. Az egyik a nagy meleg, és az erős napsütés. 25 Cº fokos hőmérséklet felett, és ha sok a kitett (nem erdőben haladó) útszakasz ahol tűző nap érhet minket, akár 10%-kal is csökkenhet a teljesítmény, ezáltal a tempó. Ugyanez igaz akár nyáron akár télen az erősen szeles (> 30 km/h) időjárásra, a szél ugyanis észrevételnül, de jelentősen csökkenti a teljesítőképességet mindenkiben.

 

Egy konkrét példa a fentiek alapján a menetidő kiszámítására

Tavaszi túrát tervezük március elején a Vértes-hegységben, a Kéktúra Gánt – Várgesztes közötti szakaszát bejárva. A kezdő- és végpont is csak autóbusszal közelíthető meg, ez pedig több időt vesz igénybe, így maximum 6-7 óra jut gyaloglásra. Előzetes számítások szerint a 18 km-es táv és a 450 méteres szintemelkedés így vállalható lesz.

Tényező, leírás Időszükséglet

Alap időszükséglet 18 km-re (4 km/h)

4 óra 30 perc

Szintemelkedés miatti korrekció (100 méterenként + 10 perc)

45 perc

Terepviszonyok miatti korrekció, hóolvadás utáni sáros terep: +10%

30 perc

Látnivalók, étkezési szünetek: 2×15 perc + 1×30 perc

60 perc

Tartalék idő (ebben az évszakban előfordulhat még csapadék, vagy erős szél): +10%

30 perc

A példában átlagos felkészültségű és létszámú csoportot veszünk alapul, így egyéb korrekció nem szükséges. A fenti számokat összeadva maximum (tartalék idővel együtt) 7 és negyed óra lesz a végeredmény, így azt lehet mondani, hogy ez a terv tartható.

 

Összegzés és tapasztalatok

Általános képlet nincs: van csoport aki egy 8-9 órás túranapra bevállal 30 km-t, vannak akik 20-nál húzzák meg a határt. Sok megszervezett és levezetett túra tapasztalatából az mondható, hogy minden túravezetőben – egy idő után – kialakul egy “átváltási szám”, amellyel számol. Főleg igaz ez akkor, ha jellemzően azonos típusú társasággal vezet túrákat. De azok számára akik most kezdik a túraszervezést, vagy nem túravezetőként szeretnének meggyőződni arról hogy egy túraterv tartható-e, a fentiek biztos segítséget adhatnak.

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez

Körtvélyespuszta, kápolna