BARANGOLÁS A PILIS-SZURDOKBAN

2010.08.20. · Kategória: Turautvonal

Budapesttől alig 30 km-re, Pilisszentkereszt mellett található a Pilis-hegység egyik legszebb képződménye, a vadregényes Szurdok. Ezen a szurdokon keresztül vezet az Országos Kék-Túra útvonala is, de nemrégiben, köszönhetően többek között a falu önkormányzatának is, bemutató tanösvényt hoztak itt létre. A Szurdok alsó (keleti) bejáratánál található pihenő-, és gépkocsi parkoló helytől induló tanösvény kellemes séta során mutatja be a Szurdokot. A kb. 600 méteres szurdokvölgyben 8 hídon is keresztül vezet az utunk, ha kora tavaszi hóolvadás utáni időszakot választunk, még az alattunk hömpölygő patak vize is izgalmasabbá teszi utunkat.

A Szurdok egy “V” alakú, meredek falú völgy, a Dera-patak a Dachsteini mészkőbe vájta medrét, ez az a kőzet, ami a Pilis-hegység uralkodó részét alkotja. Ez a kőzettakaró mintegy 210 millió évvel ezelőtt alakult ki, és 600 méter vastagságú. A szurdok egyes részein fellelhetőek az ős-tengerekből megmaradt szív-alakú Megalodus kagylók maradványai.  Az akkor vízszintes tengerparti tájon keletkezett lerakódásokból mára már 50°-os dőlésszögű rétegeket találunk, ennek oka, hogy 80-90 millió évvel ezelőtt a Kréta-korban, a hegységképződésekkor a keletkezett kőzetelemek nagyobb darabokra törtek szét, és eredeti helyzetükből észak felé jelentősen kibillentek. A szurdok északi falának árkád-szerű sziklaalakzata egyetlen kibillent réteglap. A völgyre merőlegesen is kialakultak törések, a kőzet felaprózódott, breccsásodott. A törmelékek közti teret a repedéseken feláramló vízből kivált fehér kalcit ásvány töltötte ki, ennek helyét a kőzetben sejtszerű lyukak jelzik. Később a repedések tágultak, és ezek egy részét agyag töltötte ki. A szurdok talpazata alatt egy kisebb barlangrendszer is kialakult.

Mint más, a hegységet felszabdaló völgyekben, a Szurdokban is egy jellegzetes növénytársulás jött létre: a szurdokerdő.  A meredek, szűk helyekre a napfény kevésbé hatol be, a levegő jellemzően páradús. A meredek oldalakról a völgy aljára kerül a szerves hulladék, így ott megjelennek a nitrogénkedvelő fajok is. Jellemzően előforduló erdőalkotó fák a bükk, a gyertyán, a hegyi-, és korai juhar, a hegyi szil. Ritkán előfordulhat a vadcseresznye, és a fekete bodza. A gyepszintet alkotók közül megtalálható az odvas keltike, a nagy csalán, az erdei pajzsika, és a hölgypáfrány is.

A Szurdok-tanösvényhez el lehet jutni autóval, ilyenkor javasolt a Pomázt Dobogókővel összekötő műúton a Pilisszenkereszt előtti parkolóig elmenni, ahol a műúton már kis fa tábla jelzi a tanösvényt. De lehet Pomázról, a HÉV-állomástól óránként induló buszokkal is menni, egészen Pilisszentkeresztig, és felülről elindulni a Szurdokon, a kék sáv jelzést követve.

A szurdok bejárása (kb. 30-40 perc) után érdemes felsétálni Dobogókőre (kb. 60-70 perc), az ott elénk táruló pazar kilátás kedvéért!